Stroke (agyvérzés,agyi elzáródás)
"Egyre többen hívják a mentőket, amikor a szélütés tüneteit észlelik. ... Az emberek sokkal bátrabban nyúlnak a telefon után, sokkal hamarabb kérnek segítséget. Jól tudják, hogy minden perc számít, hiszen, ha három órán belül sikerül a betegnek eljutnia a legközelebbi Stroke központba, úgy sokkal nagyobb esélye van a túlélésre."
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett beteg él közöttünk.
Ezzel a cikkel a srtoke felismerésére és veszélyeire,továbbá a mentőhívás jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet.Arra kell törekednünk,hogy a kritikus három órán belül megtörténjen a mentőhívás,és ezzel a beteg gyógyintézetbe juttatása.
Ahhoz, hogy három órán belül megkezdődjön a vérrögoldás az első lépést magának a betegnek, vagy a hozzátartozónak
kell megtennie: a stroke tüneteit észlelve AZONNAL hívni kell a 104-et! A stroke ellátása során előforduló időveszteség tekintélyes része ugyanis a kórházig terjedő időszakban jellemző. Ilyenkor a kétségbeesett rokon, ismerős először a háziorvost hívja, mondván majd a családorvos értesíti a mentőket. Ezzel viszont sok idő vész feleslegesen kárba; olyan idő, amit a hatékony kezelésre lehetne fordítani.
De mi is az a stroke?
Az agyi vérkeringési zavarnak,orvosi szakkifejezéssel stroke-nak (sztrók), két típusa különböztethető meg. Az agyvérzés,mely az agyi katasztrófák kb.15 százalékát teszi ki. Az agylágyulás csoportjába, mely az agyi vérkeringés különböző mértékű károsodása(érszűkület,vérrög,stb) miatt kialakult agyi oxigén- és tápanyaghiányos állapotokat jelöli, az agyi katasztrófák kb.85 százaléka tartozik. Megkülönböztetünk átmeneti vérkeringési zavart, ilyenkor az idegrendszeri tünetek legkésőbb 24 órán belül megszűnnek, illetve végleges károsodáshoz vezető, ún. iszkémiás vérkeringési zavart.
 1. Vérhiányos stroke – agyi infarktus A stroke-nak ezt a típusát vérrög okozza, amely útját állja a véráramlásnak, így a vér nem jut el a megfelelô agyterülethez. Az összes stroke-eset 83%-át ez a típus teszi ki. Kialakulását elôidézheti az agy egyik verôerében kialakuló vérrög (trombózis), vagy olyan vérrög is, amely a test valamely más részén alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba (embólia), ahol elzár egy kisebb eret, és kialakul a stroke.
2. Vérzéses stroke – agyvérzés
A stroke másik formája a vérzéses stroke, amely akkor alakul ki, ha az agyban vagy az agy körül megreped egy ér, és vér szivárog az agyba/agyra. Az agyvérzés bekövetkezése azon emberek esetében a legvalószínűbb, akik érelmeszesedéstôl és magas vérnyomástól egyaránt szenvednek.
3. TIA (Tranziens Ischaemiás Attak)
Az összes stroke-eset mintegy harmadát egy vagy több „ministroke" elôzi meg,melyet TIA-nak, magyarul átmeneti agyi vérellátási zavarnak nevezünk. Ezek a rohamok napokkal, hetekkel, vagy hónapokkal a stroke elôtt jelentkezhetnek. Jellemzôjük, hogy a tünetek gyorsan alakulnak ki, rendszerint néhány percig vagy pár óráig tartanak, majd 24 órás tünetmentesség következik. Mivel a TIA ideiglenes jellegű, s a szervezet gyorsan visszaáll a rendes működésre, könnyen figyelmen kívül hagyják, vagy azt gondolják, hogy minden rendben van. Ez azonban nagyon veszélyes dolog, mert a kiváltó ok továbbra is fennáll, ezért gyakran egy sokkal komolyabb és súlyosabb stroke figyelmeztetô jele lehet. Azonnali ellátásra van szükség!
Melyek a stroke kialakulásának fő kockázati tényezői?
Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen
Nem befolyásolható kockázati tényezők a nem, a rassz, az életkor. A befolyásolható kockázati tényezők között több betegséget, kóros állapotot, helytelen életmódot találunk:
Magas vérnyomás: az agyi infarctus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. A stroke-os betegek több mint 2/3-ának magas a vérnyomása (!). A hipertónia felgyorsítja az aortaívben és az agyat ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. A kórosan emelkedett vérnyomás az agyérbetegségek rizikóját 2-7-szeresére növeli. A szélütés kockázata és a vérnyomás-emelkedés szorosan összefügg. A 10/5 Hgmm-es vérnyomáscsökkentés 42%-os stroke kockázat-csökkenést eredményez.
Dohányzás: az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. A dohányzás számos módon segíti az iszkémiás és a vérzéses stroke fellépését. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását és emeli a vérnyomást. 1,5-2-szeres rizikónövekedéssel jár, dózisfüggően, erős dohányosokban kifejezettebb. A dohányzás abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik.
Cukorbetegség:a kockázat 2-3-szoros.
Szívbetegségek:általában 2-3-szorosára növelik a kockázatot a szívinfarktus, a szívkoszorúér betegség, a szívelégtelenség, a bal kamra megnagyobbodás, a szívbillentyű betegségek. A legnagyobb kockázat a pitvarfibrilláció. Az iszkémiás stroke 15-25 százaléka vezethető vissza szív-eredetű tényezőkre.
Egyéb tényezők: a zsíranyagcsere zavarok, a magas konyhasó bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás 3-szoros stroke-kockázat. A fizikai aktivitás növelése csökkenti a stroke gyakoriságot, mert csökken a vérnyomás, csökken a testsúly, javul a zsír- és szénhidrát anyagcsere.
Melyek a stroke tünetei?
Stroke valószínűsíthető az alábbi panaszok alapján:
- beszédzavar (beszédmegértési és/vagy szóformálási nehézségek)
- féloldali végtaggyengeség, bénulás
- hirtelen kialakult/progrediáló zavartság/eszméletlenség
- fejfájás, ha hirtelen kezdődött, elviselhetetlenül heves és/vagy vegetatív ill.neurológiai tünetekkel jár
- látászavar: átmeneti látásvesztés az egyik vagy mindkét szemen, kettős látás,
- látótérkiesés
- szédülés, főleg ha hirtelen alakult ki, ismétlődik vagy állandósult, ill.idegrendszeri és/vagy vegetatív tünetek kísérik.
Milyen vizsgálati módszerek alkalmazhatók stroke gyanúja esetén?
Különösen hasznos a mentőszolgálatnál is alkalmazott ,úgynevezett Cincinnati Prehospital Stroke Scale (CPSS)
Előnye hogy laikus szinten is gyorsan alkalmazható,nem igényel eszközöket,és ennek a vizsgálatnakaz eredményeinek birtokában már a mentőhíváskor fontos információt közölhetünk a mentésírányítással.
A vizsgálat a következők szerint zajlik a beteg közreműködésével:
Facialis paresis(Arcszimetria)
„Mutassa a fogait!" vagy „Vicsorítson!")
- Ép: mindkét oldal egyformán mozog.
- Kóros: az arc egyik oldala elmarad a mozgásban.
Felső végtagi paresis(gyengeség)
„Csukja be a szemeit, és előrefelé nyújtsa ki a karjait 10 mp-ig!"
- Ép: mindkét kar ugyanúgy mozog, avagy egyik sem mozog.
- Kóros: egyik kar nem mozog, vagy lesüllyed a másikhoz képest.
Alsó végtagi paresis
„Csukja be a szemeit, és behajlítva emelje fel a lábait 5 mp-ig!"
- Ép: mindkét alsó végtag ugyanúgy mozog, avagy egyik sem mozog.
- Kóros: egyik alsó végtag nem mozog, vagy lesüllyed a másikhoz képest.
Beszéd
„Ismételje: Az ég kék Budapest felett!"
- Ép: helyes szavak, nincs elkent beszéd.
- Kóros: a beszéd elkent, rossz szavakat mond, vagy képtelen beszélni.
Ha a vizsgálatok valamelyike kóros,azonnal hívjunk mentőt!
Források: www.richter.hu.
www.webbeteg.hu
OMSZ körlevél | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
