Sokan nem is gondolj�k, milyen vesz�lyes lehet egy m�h vagy a dar�zs t�mad�sa. Ugyan a m�h- �s dar�zsm�reg-allergia a legritk�bban el�fordul� allergi�s betegs�g, de a full�nkosok cs�p�se ak�r hal�los kimenetel� is lehet: haz�nkban �vente �tlagosan egy-k�t allergi�s beteg hal meg emiatt.  

  A Magyar Allergol�giai �s Klinikai Immunol�giai T�rsas�g aj�nl�sa szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcs�p�s alkalm�val ne t�rt�njen trag�dia.                                                            

  
T�netek a b�rp�rt�l a fullad�sig


Az �llatok a cs�p�s pillanat�ban m�reganyagot juttatnak az ember szervezet�be. A v�r�ramba ker�lt allerg�n gyorsan sz�tterjed a testben, �s nagy mennyis�g� hisztamin felszabadul�s�t eredm�nyezi. Az �gy kialakult reakci� t�bbf�le lehet: enyh�bb esetben b�rp�r, duzzanat, f�jdalom jelentkezik, s�lyosabb esetekben h�rg�g�rcs �s sokk, majd l�gz�sb�nul�s �s kering�smeg�ll�s k�vetkezik be.

Az sem mell�kes, hogy melyik testr�sz�nket veszi c�lba a h�rty�ssz�rny�. Kev�sb� �rtalmas a karon vagy a l�bon szerzett cs�p�s, melynek k�vetkezt�ben f�jdalom �s viszket�s l�phet fel. Ezek cs�kkent�s�re kiv�l� gy�gy�r lehet az ecetes, hideg vizes borogat�s, a f�jdalomcsillap�t� valamint az antihisztaminos ken�cs haszn�lata.

Sokkal nagyobb probl�m�t id�zhet el�, ha a l�gy sz�veteket, k�nyesebb testr�szeket – nyakat, sz�jat, szemet – �ri a t�mad�s. A ny�lkah�rty�ba �r�tett m�reg nyom�n anafilaxi�s sokk alakulhat ki, amely �ltal�ban robban�sszer� hirtelens�ggel k�vetkezik be. Perceken bel�l ki�t�sek jelennek meg a b�r�n, a laza arcsz�vetek felpuffadnak, az ajkak megdagadnak, a torok �sszeszorul, a nyelv �s a sz�j k�rny�ki sz�vetek duzzanata k�vetkezik be. Az ilyen beteg v�rnyom�sa hirtelen leesik, sz�vver�se szapor�v� v�lik �s meg-megsz�d�l. A legs�lyosabb esetekben h�rg�g�rcs �s sokk, majd l�gz�sb�nul�s �s kering�smeg�ll�s k�vetkezik be.

Az egyszer�bb eseteket ell�tja a h�ziorvos, a szakorvosi �gyelet, injekci�val cs�kkentve a reakci� nagys�g�t. A fullad�svesz�ly vagy a s�lyosabb t�netek m�r k�rh�zi �pol�st ig�nyelnek.

Az allergi�s reakci� jelentkez�se nemt�l �s kort�l f�ggetlen. Nem befoly�solja a cs�p�sek sz�ma, ak�r egyetlen t�mad�s is v�gzetes lehet. A gyermekek eset�ben, testi adotts�gaikn�l fogva a t�netek m�g intenz�vebben jelentkezhetnek.


Van r� gy�gyszer

Ha valaki valamilyen allergi�s megbeteged�sben szenved, mindig hordja mag�n�l az orvos �ltal javasolt gy�gyszereket. Sokan abban a t�vhitben �lnek, hogy ha valaki a rovarcs�p�sre fokozottan �rz�keny, elegend� a „j�l bev�lt” kalciumtabletta, holott az adrenalin a leghat�konyabb gy�gyszere az �ltal�nos allergi�s reakci�nak. �ppen ez�rt nagyon fontos, hogy ha valaki allergi�s, minden esetben legyen a t�sk�j�ban adrenalintartalm� injekci�, amit a rosszull�t kezdet�n azonnal a b�r al� kell befecskendezni.

Az adrenalin megfelel� adagj�nak az ampull�b�l t�rt�n� felsz�v�s�ra, majd bead�s�ra a feln�tt betegek �ltal�ban megtan�that�k, de az ett�l idegenked�k sz�m�ra rendelkez�sre �llnak adrenalintartalm� �nbel�v� fecskend�k is, b�r ezek dr�g�k, szavatoss�gi idej�k r�vid, �s az eg�szs�gbiztos�t� nem t�mogatja.

A sz�r�vizsg�lat – amellyel a m�reg elleni immunglobulint lehet kimutatni – megb�zhatatlan, ak�r a v�rb�l, ak�r b�rpr�b�val t�rt�nik. Ez els�sorban nem a laborat�riumi m�r�stechnika pontatlans�g�val magyar�zhat�, hanem azt jelenti, hogy a k�ros, m�reg elleni immunglobulin jelenl�te nem felt�tlen�l jelent klinikai allergi�t is, azaz a vizsg�lattal vesz�lyeztetettnek bizonyul�, m�regellenes immunglobulint hordoz� szem�lyek nem lesznek t�rv�nyszer�en rosszul a cs�p�s hat�s�ra.

A dar�zs- �s m�hcs�p�s-allergia gy�gy�that� vakcinak�r�val. A kezel�s, amit m�regspecifikus immunter�pi�nak nevez�nk, gy�rilag prepar�lt, tiszt�tott m�h-�s dar�zsm�reg-oldatok injekci�s k�r�j�t jelenti. A m�reg nagyon kis mennyis�g�vel kezdve, az adagokat fokozatosan n�velve, �ltal�ban k�tcs�p�snyi m�regnek megfelel� mennyis�ggel folyik 3-5 �ven �t a kezel�s (4-8 hetente 1-1 injekci�). A betegek 85-90%-a 3-5 �ven bel�l elvesz�ti t�l�rz�kenys�g�t, megsz�nik a m�reg elleni immunglobulin-termel�d�s.

�vint�zked�sek �s teend�k


A tavaszt�l �szig szorgalmasan szaporod� full�nkosokat „harap�ss�” teszi a ny�ri h�s�g, hiszen a nagy melegben felgyorsulnak az �letfunkci�ik, agressz�vebb� v�lnak �s moh�n, idegesen keresik a t�pl�l�kot �s a folyad�kot.

Megel�z�sk�ppen a Magyar Allergol�giai �s Klinikai Immunol�giai T�rsas�g azt javasolja, ha szabadba megy�nk, mindenk�ppen ker�lj�k az �l�nk sz�n� �lt�z�ket, �s ne haszn�ljunk �des illat� kozmetikumokat. �rdemes z�rt cip�ben t�r�zni, hogy a talpakat ne �rhesse cs�p�s. Mindenk�ppen tart�zkodni kell a rovarok hesseget�s�t�l, mivel a hadon�sz�st�l megijednek, �s v�dekez�sb�l t�mad�sba lend�lnek. Ha egy a b�r�nkre sz�ll, ne �ss�k agyon, hanem finoman seperj�k le.

A dar�zs gyomor- �s b�lb�ntalmakat id�zhet el� az�ltal, hogy repked�s k�zben k�rokoz�kkal er�sen szennyezett test�vel k�nnyen megfert�zheti az �lelmiszereket, ez�rt mindig takarjuk le, csomagoljuk be azokat. Nagyon kell vigy�zni, hogy a k�l�s �s a s�r�s �vegeket a szabadban ne hagyjuk nyitva, mivel a m�hecsk�k, a darazsak k�nnyen belerep�lhetnek, s ism�telt kortyol�s eset�n a sz�nkba jutva a cs�p�st k�vet�en g�gevizeny�t okozhatnak. Az ajkak, a nyelv, a sz�j bels� r�sze �s a garat 1-2 perc alatt t�bbsz�r�s�re duzzad, fesz�l, �s mechanikusan elz�rhatja a leveg� �tj�t.

Ilyenkor azonnal forduljunk orvoshoz, az egyszer�bb esetekben elegend� egy injekci�, azonban el�fordulhat, hogy csak a k�rh�zi ell�t�s seg�thet, amikor a gy�gyszeres kezel�s mellett a l�gutak biztos�t�s�ra, vagy egy esetleges g�gemetsz�sre is sz�ks�g lehet.

A dar�zscs�p�s igen nagyfok� megterhel�st jelenthet a beteg sz�m�ra, el�fordult m�r olyan eset is, amikor m�sodlagos betegs�get sz�vinfarktus okozott. Ennek elker�l�se v�gett mindig legy�nk �vatosak. Egy m�hecske vagy dar�zs cs�p�se, annak elhesseget�se der�s l�tv�ny lehet a szeml�l�nek, azonban az elszenved�j�nek ak�r az �let�be is ker�lhet – ez�rt nem �rt komolyan venni!